Az AI-t használó diákok rosszabbul teljesítettek a vizsgákon

Most a Stockholmi Egyetem és a Hongkongi Egyetem kutatói 26 811, 12–18 éves kínai diák tanulmányi útját követték 30 hónapon át. A tanulók mintegy 80 százaléka rendszeresen használt mesterséges intelligencia-alapú eszközöket – például a Doubao vagy a DeepSeek modelljeit –, míg a többiek kontrollcsoportot alkottak. Az eredményeket elsőként a The Economist ismertette.

Jobb házi feladat, gyengébb vizsgaeredmény

Fél év elteltével az AI-t használó tanulók házi feladat-jegyei átlagosan 18 százalékkal javultak, miközben az egy feladatra fordított idő 64 percről 45 percre csökkent.

Amikor azonban eljöttek a vizsgak, ugyanők átlagosan 20 százalékkal gyengébben teljesítettek, mint azok az osztálytársaik, akik nem használtak AI-t. A középiskolai és felsőoktatási belépési vizsgákon is visszaesést mértek: előbbin 24, utóbbin 18 százalékot – igaz, ez a csökkenés főként nagyjából két év rendszeres AI-használat után jelent meg.

A kutatók szerint sok jel utal arra, hogy a diákok egy része egyszerűen az AI-ra bízta a házi feladatok megoldását, így kevesebbet értett meg az anyagból, ami később a vizsgákon ütött vissza. A legnagyobb tanulási veszteséget a legfiatalabbak, a fiúk és a legjobban teljesítő tanulók szenvedték el.

A tárgyak között is nagyok a különbségek: a legnagyobb átlagos visszaesés a társadalomtudományokban – például politikában és földrajzban – mutatkozott (27 százalék), ezt követték a természettudományok (22 százalék), az angol (17 százalék) és a kínai nyelv (9 százalék).

Nem mindegy, hogyan használjuk

A visszaesés főként azokat sújtotta, akik kapkodva, gyorsan „letudták” a házikat. Akik viszont AI-t is használtak, de ugyanannyi időt és energiát fektettek a feladatokba, mint társaik, a vizsgákon közel azonos szinten teljesítettek. Valószínűleg ők a chatbotokat személyes tutorként, magyarázatok és példák kérésére használták, nem pedig válaszok vakon történő átmásolására.

Egy friss, a Middlebury College-on készült kutatás ugyanezt a mintázatot támasztja alá: azok a hallgatók, akik a chatbotot személyes segítőként vetették be az anyag megértéséhez, ténylegesen többet tanultak.

A következtetés közérthető: az AI képes javítani a tanulást – de csak akkor, ha okosan használjuk. A kutatók több gyakorlati lépést is javasolnak: az iskolák tájékoztassák a diákokat a „készen kapott” megoldások tanulási költségeiről, helyezzék nagyobb hangsúlyt a felügyelt, írásbeli vizsgákra, a szülők és tanárok pedig ne csak az érdemjegyeket, hanem a házi feladatokra fordított időt is kövessék.