Ha még mindig fizetsz az antivírusért, vagy tehetős vagy, vagy jól rászedtek

A biztonsági cégek hősiesen irtották a férget és ingyenes javításokat adtak ki. A számla aztán később érkezett: az antivírus-előfizetés ugyanolyan természetes lett, mint ma a zenei streaming – és legalább olyan drága.

Paradox módon ez volt az a pillanat, amikor a klasszikus antivíruspiac nagy része elkezdett okafogyottá válni. A Microsoft ráébredt, hogy nem hagyhatja másokra a Windows-felhasználók védelmét. 2009-ben jött a Microsoft Security Essentials, majd a vírusvédelem be is költözött a rendszerbe. Ma Windows Defender a neve.

Vagyis immár 16 éve kapunk beépített védelmet – ingyen, és a független tesztek szerint a fizetős megoldásokkal azonos szinten.

Mégis sokan fizetnek tovább. Nem azért, mert kell, hanem mert a piac mesteri szintre emelte a nyomasztó üzeneteket és a megfélemlítést.

Dögkeselyűk

Amikor legutóbb új PC-t vettél, jó eséllyel kaptál „emlékeztetőt” a kasszánál, vagy a gép első indításakor rögtön felugrott egy próbaidős antivírus. Arról persze senki sem szólt, hogy a Defender már védi a gépet – annál több volt a visszaszámláló, a „most azonnal biztosítsd a PC-t” típusú felszólítás.

Ezek a régi hősök árnyai: ahelyett, hogy megmentenék a géped, ma előre telepített próbaverzióként rátelepszenek sok nagy gyártó gépeire, a gyártók pedig pénzt kapnak érte, a szoftver pedig a félelmedet és a tájékozatlanságodat próbálja készpénzzé tenni. A teljes képernyős hirdetések, újra és újra felugró ablakok, amelyeknél a végleges „nem” helyett legfeljebb „kérdezz később” gombot kapsz.

Erős idegek vagy jó tájékozottság kell ahhoz, hogy rányomj: „Vállalom a kockázatot”, amikor az egyik vírusírtó figyelmeztet, hogy a gondosan rövidre szabott próbaidő mindjárt lejár.

A stratégia egyszerű: megijeszteni és előfizetésre kényszeríteni – pont attól a pillanattól kezdve, hogy a klasszikus antivírus sokaknak feleslegessé vált.

Mit mondanak a vírusírtók készítői?

A gyártók szerint van, akinek elég a rendszerbe épített védelem, mások pedig pluszfunkciókért választanak dedikált szolgáltatót. Úgy vélik, az MI miatt a csalások, adathalászat és az identitáslopás kifinomultabb és nehezebben felismerhető, ezért sok felhasználó értékeli az extra védelmet, és mindenkinek joga van a számára megfelelő megoldást választani.

„Shady business”

Volt, amikor az egyik vírusírtó ügyfeleinél kriptobányászót telepített, és a bevételből is részesedett, egy másik részletes böngészési adatokat adott tovább – pedig ennek ellenkezőjét ígérte. Előfordult, hogy „védelem” címén átállították a keresőmotorodat, és az egyetlen, ami biztonságba került, az a saját bevételük volt: partneri jutalékok érkeztek a felduzzasztott keresési forgalom után.

Új csatornák is nyílnak: nemrég az LG monitorok vásárlói azt tapasztalták, hogy amint a kijelzőt rákötötték a PC-re, felugrott az egyik gyártó hirdetése. A Microsoft végül közbelépett, és letiltotta a próbálkozást.

Ha pedig megpróbálod eltávolítani a programot, jönnek a „dark patterns” – olyan megtévesztő felülettervek és szövegek, amelyek megnehezítik a leiratkozást, és rémisztgetéssel próbálnak maradásra bírni.

Miért lettek irrelevánsak

Maga az „antivírus” szó is kiment a divatból. A legtöbb szereplő inkább „biztonsági csomagot” árul: csalásvédelemmel, kiszivárgott adatokra figyelmeztetéssel, VPN-nel, jelszókezelővel, felhőtárral és teljesítményjavító appokkal (utóbbiak nem sokat érnek).

Önmagában ezzel sem lenne gond – csakhogy ezekre is vannak remek ingyenes alternatívák. Manapság ingyenesen elérhető weboldalakon ellenőrizhetjük, hogy kiszivárogtak-e a belépési adataink, a Vivaldi böngészőben beépített VPN is elérhető, a Proton kiváló jelszókezelőt kínál, ingyenes felhőtárhelyből pedig bőven válogathatsz. Ha mindezt egy helyen kéred, legyen – de jobb biztonság kedvéért ne fizess elő. A Windows ezt a feladatot önmagában is megoldja.

Túlzás volna azt mondani, hogy a fizetős antivírus az új vírus. De nehéz nem látni a párhuzamokat aközött, ami ma kéretlenül felkúszik a gépedre, félelemre játszik és csak nagy nehezen távolítható el – és aközött, ami 2004-ben történt.

Sok mindent köszönhetünk ezeknek a cégeknek, de a többség számára már jó ideje nincs rájuk szükség, és a működésük sem a felhasználók érdekeit szolgálja. A tanácsom egyszerű: használd a Windows beépített megoldását – a Windows Defender automatikusan átveszi a védelmet, te pedig a több ezer- vagy akár több tízezer forintnyi éves díjat elköltheted valamire, ami tényleg örömet okoz – mondjuk egy kicsit jobb PC-re, mint amit egyébként megengednél magadnak.