Az AI segíthet elkerülni a klímát melegítő „égi graffitit”?

A próba az Észak-Atlanti légi folyosó keleti felén, a Shanwick Oceanic légtérben zajlik, amely a becslések szerint a globális kondenzcsík-melegedés mintegy 5%-áért felel.

Miért gond a kondenzcsík?

A kondenzcsíkok akkor keletkeznek, amikor a repülőgépek hajtóműveinek forró kipufogógázai a nagy magasságban a hideg levegővel találkozik, és jégkristályok képződnek. Sok csík gyorsan eloszlik, de különösen hideg és nedves körülmények között tartós felhőzetté terülhetnek szét, amely visszatartja a Földről kisugárzódó hőt.

Paul Hodgson, a Google műszaki vezetője – akinek ötéves gyermeke „égi graffitinek” hívja a fehér csíkokat – úgy véli, hogy a kondenzcsíkok a légi közlekedés okozta felmelegedés akár harmadáért is felelősek lehetnek. Hozzátette, a pontos arány bizonytalan, de a tudományos közösség abban biztos, hogy a probléma jelentős.

Hogyan működik a kísérlet?

Az ötlet egyszerű: ha előre jelezhetők azok a légköri rétegek, ahol nagy eséllyel kondenzcsík képződne, a gépek ezeket elkerülhetik. A Google műholdfelvételeket és repülési adatokat elemez, hogy feltérképezze, korábban hol keletkeztek csíkok, majd ezt időjárási modellekkel kombinálja, hogy előrejelzést adjon az új kialakulási zónákról.

Az információ a NATS-hoz kerül, ahol az irányítók a pilótákat arra kérhetik, hogy módosítsák a repülési szintet – jellemzően körülbelül 2 000 láb eltéréssel. Ilyen apró változtatások ma is rutinszerűek a turbulencia vagy rossz idő elkerülésére, így az utasok nagy valószínűséggel észre sem veszik. Ian Jopson, a NATS fenntarthatósági igazgatója szerint ez „szinte teljesen a megszokott eljárásokkal” zajlik majd az Atlanti-óceán felett.

A tesztek a forgalom szempontjából csendesebb időszakokban, a 2026–27-es és a 2027–28-as telek kijelölt estéin és éjszakáin futnak. A vizsgált időszakokban várhatóan mintegy 10 ezer járat halad át a légtéren, de csak kis részüknek kell ténylegesen módosítania a magasságát a kondenzcsíkok elkerüléséhez.

A program finanszírozásához a brit közlekedési minisztérium 2,65 millió fonttal járul hozzá, míg a Google nagyjából 1,4 millió font értékben biztosít MI-kutatást, mérnöki munkát és számítási kapacitást.

Nettó klímahaszon?

Keir Mather légiközlekedési miniszter szerint „apró pályamódosítások” is tisztábbá tehetik a repülést, és a kezdeményezés világelsőnek számít, amelyben a brit leleményesség mutat utat.

Felmerül ugyanakkor a kérdés: ha a gépek a kondenzcsíkok elkerüléséhez több üzemanyagot égetnek el, nem nullázza ez a hasznot? Hodgson szerint a korábbi kísérletek azt mutatják, hogy a plusz üzemanyag-felhasználás miatti CO2-terhelés <1%, miközben a kondenzcsíkok melegítő hatásának elkerülése ennél jóval nagyobb éghajlati haszonnal jár. Az Operation Blue Skies modellezése szerint egy teljes eltérés a Shanwick-övezetben járatonként nagyjából 100 kg extra üzemanyagot igényelne az érintett gépeknél.

Légitársasági szinten korábban elérték, hogy a kondenzcsíkok kialakulása vagy melegítő hatása 60–70%-kal csökkenjen. A mostani program eredményeit tudományos folyóiratokban tervezik közzétenni, nyitva hagyva azokat a szakmai ellenőrzés számára.

Tágabb összefüggés

A projekt egy időben indul azzal, hogy a kormány támogatja a brit repülőterek bővítését – ami felveti a kérdést, mennyire képesek a technológiai megoldások ellensúlyozni a növekvő légi forgalom környezeti hatásait. Közben a nagy technológiai cégek – köztük a Google – világszerte új, energiaéhes adatközpontokat építenek az MI-hez, ami miatt a környezetvédők további kibocsátásoktól tartanak.