Az EU rábólintott a norvég közösségimédia-korhatárra

A tervezet szerint a szabály 16. életév betöltésének évétől, január 1-jétől lépne életbe, így egy teljes iskolai évfolyam egyszerre kap hozzáférést, a gyakorlatban 15 éves korban.

A tavalyi első változat még lehetővé tette volna bírság kiszabását azokra a cégekre, amelyek nem vezetnek be életkor-ellenőrzési megoldást a norvég IP-címről regisztráló felhasználók esetében. Ezt a kötelezettséget azóta kivették a javaslatból; most csak ajánlás maradt, norvég szankciók nélkül.

A nemzeti korhatár betartatását a DSA – a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet – keretében képzelik el. Ez azt feltételezi, hogy a platformok a DSA alapján kapnának felelősséget a felhasználók életkorának ellenőrzéséért.

Még nem egyértelmű

Az ESA és az Európai Bizottság visszajelzése szerint sem az e-kereskedelmi irányelv, sem a DSA nem akadálya a norvég törvénynek, amíg az nem támaszt kötelező elvárásokat a szolgáltatókkal szemben. Az ESA ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szöveg egyes részei nem teljesen világosak abból a szempontból, hogy vonatkozhatnak-e a Norvégián kívüli szereplőkre kötelező előírásként.

Az Európai Bizottság külön kiemelte: minden olyan értelmezés, amely fix követelményeket állapít meg a szolgáltatók számára, ellentétes lenne az uniós és EGT-szabályokkal.

Elégedettek a visszajelzésekkel

Karianne Tung digitalizációs és közigazgatási miniszter szerint a brüsszeli jelzés zöld utat ad a norvég javaslat további előkészítésének. A kormány célja, hogy még az év vége előtt a gyermek- és családügyi miniszter, Lene Vågslid benyújtsa a törvényjavaslatot a Storting elé.

A Bizottság ugyanakkor emlékeztetett: az EU saját, a területet rendező szabályokon dolgozik, amelyek életbe lépése esetén a norvég nemzeti jogszabály akár okafogyottá is válhat. Ezért a brüsszeli testület javasolja, hogy a norvég törvény tartalmazzon olyan mechanizmust, amely szükség esetén visszavonja vagy hatályon kívül helyezi a nemzeti intézkedéseket, ha az uniós szabályok az EGT-keretben alkalmazandóvá válnak.

A kormányzati szándék tehát változatlan: Norvégia a 15 éves közösségi média–korhatár bevezetésével kívánja egységesen, egy adott tanévi évfolyamhoz kötve szabályozni a platformokhoz való hozzáférést, miközben a konkrét betartatást a DSA európai keretrendszerére bízná.